Róka étrendje

{{headline}}

Háziállat Magazin A vörös róka Vulpes vulpes CÍMKÉK állat emlős ragadozó róka vörös róka A legtöbben kártevőként tartják számon, de a vörös rókát akár hasznos állatnak is nevezhetjük, hiszen elpusztítja például a kártékony rágcsálókat. A vörös róka az egyik legelterjedtebb szárazföldi ragadozó, naponta akár 1 kg húst is elfogyaszt.

A vörös róka élőhelye, története A vörös róka a világon a legismertebb rókafajta. A kutyafélék családjába tartozik, elterjedése főként az északi földtekére jellemző, Közép-Ázsiára és Észak-Afrikára.

Előfordulása nagyon változó, a sivatagoktól a farmokig, a prériktől az erdőkig, a tundrákban és a városon kívüli és belüli területeken, a vörös róka mindenhol megtalálható. Az as években a vörös rókát betelepítették Ausztráliába is, ahol kiválóan meghonosodott, és vadászati célponttá vált.

A vörös róka számtalan őshonos erszényes faj számának drasztikus csökkenésében, illetve néhány faj kihalásában is nagy szerepet játszott. A vörös róka megjelenése A vörös róka bundája a sárgás-vöröstől a rozsdabarnáig, a vörös minden árnyalatában megtalálható. A hasa többnyire fehér. Farka hosszú és bozontos.

Navigációs menü

A vörös rókák testhossza eléri az 1 métert, a farkuk mm hosszú lehet, testtömegük pedig kg. A hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények, és az európai populáció általában méretesebb róka étrendje foglal magába, az észak-amerikai, kicsi vörös rókákkal ellentétben. Így jó, vagy menjek hátrébb? Szaporodása és életmódja A hím és a nőstény vörös rókák 10 hónapos korukban válnak ivaréretté.

A közönséges róka leírása

Ezek az róka étrendje általában egyetlen párt választanak maguknak, de akadnak olyan esetek is, amikor egyetlen hím rókának két partnere van, ezek közül az egyik nem képes az utódok létrehozására, ezért ő is segít felnevelni a másik nőstény által világra hozott rókakölyköket. A vörös rókák évente egyszer párosodnak, és a párzási időszak a hely földrajzi fekvésétől függ.

Délen általában december és január körül van a párzási időszak, a középső területeken január-februárban, az északi vidékeken pedig február-áprilisban kerül sor a szaporodásra. A vemhesség 55 napig tart, a kölykök hetesen már képesek önálló életet élni.

A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelőtt is hatással volt az ember, a kistestű ragadozók az ősidőktől kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói. Mint Chris Baumann, a kutatás vezetője elmondta, a rókák szeretik a maradékokat. A természetben a rókák gyakran eszik a nagyobb ragadozók, medvék, farkasok által meghagyott táplálékot, de minél közelebb élnek az emberekhez, annál nagyobb részét teszi ki táplálékuknak az, amit az róka étrendje meghagynak. Baumann és kollégáinak hipotézise szerint, ha ez a mindkét fél számára hasznos kapcsolat az ősidőkig vezethető vissza, akkor a rókák révén az emberi hatásról is hasznos információkat kaphatunk a múltban. A tanulmány szerzői összevetették a szén- és nitrogénizotópok arányát különböző növényevők, nagyragadozók, valamint vörös és sarki rókák középső és felső kőkorszakból származó maradványaiban, amelyeket számos régészeti helyszínen tártak fel Németország délnyugati részén.

Az utódok száma nagyon változó, egy alom kölyköt számlál, de az átlag körülbelül 5 kölyök. A kölykök hetes korukban merészkednek ki először a szabadba.

Évente legfeljebb egyszer szaporodnak. Ugyanakkor a tenyésztési időszak és annak hatékonysága közvetlenül függ az állat kövérségétől és attól külső tényezőkpéldául, időjárási viszonyok. A zoológusok rámutatnak arra vörös róka Remekül végzi a szülői kötelezettségeit.

Egy vadon élő vörös róka nagyjából csak 3 évig, de fogságban akár 12 évig is elélhet. A vörös róka többnyire magányosan kóborol A vörös róka többnyire magányosan kóborol, nem szereti, ha idegenek tévednek be a területére.

Területét egy vagy két nősténnyel osztja csak meg, és természetesen az utódaival, ezért is olyan gyakori, hogy több generáció is békésen megfér egyetlen kotorékban.

Vörös róka diéta

Ha a terület apróvadakban és egyéb táplálékokban gazdag, akkor a vörös róka területe négyzetkilométer, ha viszont szegényebb, akkor akár négyzetkilométerig is terjedhet. A kisebb rágcsálóktól a rovarokig és ízeltlábúakig, a nyúltól a hüllőkig mindenre vadászik.

De sok esetben eszik dögöt, vagy különféle gyümölcsöket is. Ha nem éhes, a táplálékot a rejtekhelyére dugja és később fogyasztja el. Fenyegető veszélyt jelent rá a prérifarkas, a sas, a medve, a szürkefarkas, a puma és persze az ember, aki azért vadászik rókára, mert az közismerten károsítja a baromfi- és birkaállományt.

Mivel nagyon jól alkalmazkodik bármilyen körülményhez és időjárási viszonyokhoz, nem fenyegeti a kihalás veszélye. Ez a rókafajta tehát nem veszélyeztetett.

1. A vörös róka (Vulpes vulpes) - Egzotikus fajok
2. Különleges bundájú rókák | Érdekes Világ
3. Nagy mennyiségben fogyasztják a varjút, vörösáfonyát, áfonyát, áfonyát, málnát, hegyi hamut, vadrózsát, galagonyát stb.
4. A bokros farka majdnem olyan hosszú, mint a test.

A vörös róka 2 méter magas akadályokat is képes átugrani. Amikor a vörös róka egeret fog, eleinte csak figyeli a prédát, majd az elülső lábaival jó magasról ráugrik.

A vörös róka naponta 0, kg húst eszik meg. Annak ellenére, beslimmer hol kapható a vörös rókát a róka étrendje kártevőként tartják számon, ez az állat más kártevőket pusztít el, ezért ilyen szempontból hasznos.

Kapcsolódó cikkek.

A jégkorszak idején, a mai Németország területén élt sarki és vörös rókák maradványait vizsgálták.